Egy kisebb dilemmában vagyok VF könyveivel. Vagyis a régebbi, könyvkereskedelmi forgalomban már nem lévő kötetek megvásárlásával kapcsolatban. Az a helyzet, hogy baromi drágák. És nagyon használtak. Tudom, antikvár/használt könyv esetében ne sírjon a szám, ám mégis! Ezért fogadtam nagy örömmel az időről időre megjelenő újrakiadásokat (amelyek még így is olcsóbbak, mint second/third/... hand társaik).
Akció- és kalandregény egy kicsit 'látványosabb' mondanivalóval. Mert Meseanyó minden kötetében vannak olyan gondolatok, amelyek megerősítik, építik-szépítik a személyiséget. Mint egy jó keresztanya.
Symour és Navia versus Abberált. Clotharddal hátvédve. Nagyon kedveltem a történetet, a flashback sztorikat és a szereplők is igen szimpatikusak. A történet fordulatos, mert a végén a WTF?! arckifejezés, amit vágtam a végső csavarnál ...... egyszóval igazi VF mű.
Tudom, hogy a dicséret után nem szokás a pofon, de az élet már csak ilyen. Ami a legjobban bökte a csörömet, az a túlzott lelkizés. Valahogy nem éreztem a katarzist, csak a már említett meglepetést. Persze voltak apró zavaró momentumok (már megint lovak? már megint ilyen kaják?), de azt hiszem ez már védjegye az írónőnek.
Várom a következő Halkirálynőt (nem olyan sokat aludni ... remélem) és a további újrakiadásokat leplezetlen rajongással.
Ui: Formai feltáráson feldolgoztuk, ám! :)
